Ha tudomást akarunk venni róla,ha nem - de mindannyiunknál eljön az az  idő, amikor  megérint bennünket az egészséges életmód követésének igénye. Ha másért nem – azért, mert addigi nemtörődöm hozzáállásunk miatt testi gyötrelmek sokasága okoz majd mindennapos problémát a számunkra. Nos – pontosan ez az  a jelenség amit nem kellene megvárnunk, hisz az egészségünk megromlása után sok esetben nagyon nehéz – sőt gyakran lehetetlen – visszaállítani az egyensúlyt.

Változtatni kell – és ehhez mi magunknak is változnunk szükséges. Vegyük a legegyszerűbb példát: rohanó világunkban mindent finomított formában, és túlfőzve eszünk. Ennek meg is lesznek a következményei: fénysebességgel rakódnak ránk a fölös kilók, emésztőrendszerünk működése renyhévé válik, székrekedés alakul ki, a méreganyagok felhalmozódnak a szervezetünkben, és mire észbe kapnánk már ott is  állunk a cukorbetegség, a szív-és érrendszeri megbetegedések, a kóros sejtburjánzások felé vezető úton.
 
Mit tehetünk, hogy ez ne következzen be?  

Együnk több rostban gazdag élelmiszereket - és táplálkozzunk egészségtudatosan!
Az egészségtudatos táplálkozásnak ugyanis meghatározó szerepe van  általános jó közérzetünk biztosításában,  illetve számos - a helytelen táplálkozással összefüggésbe hozható  - civilizációs megbetegedés kialakulásának megakadályozásában ( elhízás, magas vérnyomás, magas koleszterinszint, szív-, és érrendszeri megbetegedések, cukorbetegség, daganatos megbetegedések).

Ha az egészséges táplálkozás elveit be szeretnénk tartani, akkor:

 
Mik azok az élelmi rostok?

A diétás (élelmi) rostok az ehető növényi részeknek vagy analóg szénhidrátoknak azon  részei, amelyek az emésztésnek, és az emberi vékonybélben való felszivódásnak ellenállva - teljesen vagy részlegesen fermetálódnak (erjednek) a vastagbélben, miközben ott különböző kedvező fiziológiai hatásokat fejtenek ki.

Az élelmi rostok közé tartoznak a poliszacharidok, oligoszacharidok, lignin, növényi gumik, módosított cellulóz, hemicellulóz, növényi nyálkák, pektinek, inulin, polifruktózok, arabinogalaktánok,arabinoxilánok, oligofruktánok  és az ezekhez kapcsolódó kisebb jelentőségű vegyületek, például a viaszok, a szaponinok, a tanninok, a kutin, a fitát és a szuberin. A rostok oldhatóságuk alapján lehetnek vízben oldódó gélesedő rostok (pl.:a béta-glükán, inulin vagy a pektin,);vagy vízben nem oldódó rostok (például a cellulóz, vagy hemicellulóz).
 
Mi történik,ha nem fogyasztunk elegendő rostot?  A rosthiányos táplálkozás következményei.

Az élelmi rostok kedvező  élettani hatásaik  miatt nélkülözhetetlen részei a táplálkozásnak - ennek ellenére  az ajánlott napi bevitel (30 gramm/nap) felét sem fogyasztjuk el : táplálkozásunk nagyon szegény ballasztanyagokban. Ennek eredményeképpen alakul ki a  sokakat érintő krónikus székrekedés is.    Ha a széklet túl sokáig időzik a vastagbélben, idült gyulladást okozhat,megnövelve a vastagbélrák kialakulásának esélyét.  Aki székrekedésben szenved, tünetei enyhitése érdekében hajlamos hashajtókat szedni, ami tovább súlyosbítja a helyzetet, mert vizet és ásványi anyagokat von el a vastagbélen keresztül a szervezettől, aminek a hatására a vastagbél simaizmai renyhévé válnak. Ezért egyre nagyobb dózisban kell szedni a hashajtókat  ahhoz, hogy hatásosak lehessenek– mintegy  ördögi kört kialakitva ezzel.

A rosthiányos táplálkozás sok betegség kialakulásával összefüggésbe hozható - a diverticulosis (a vastagbél kiöblösödése és gyulladása), a cukorbetegség, az elhízás, és a béldaganatok - mind-mind a megfelelő rostbevitellel megelőzhetőek lennének.

Mert a rostok táplálkozás -  élettani hatásai széleskörűek:

• a rostok segítik a salakanyagok eltávolítását a szervezetből - méregtelenítenek