Probiotikum, prebiotikum,  szimbiotikum - hangzatos elnevezések, amelyeket manapság egyre gyakrabban  hallhatunk amikor az egészséges életmódról, egészségünk megőrzéséről vagy helyreállításáról  esik szó. 
 
De mit is jelentenek ezek a fogalmak?

Probiotikumok: azok a baktériumok, gombák, amelyek szájon keresztül bejutva, élve elérik a vastagbelet, majd ott megtapadva (kolonizáció) a gazdaszervezet számára hasznos funkciókat töltenek be. Olyan élő microbialis táplálékkiegészítők, melyek a bélflóra egyensúlyának pozitív irányú megváltoztatásával a szervezet állapotát javítják - segítenek megőrizni és helyreállítani bélflóránk egészségét, és ezzel immunrendszerünk megfelelő működésében is nélkülözhetetlen szerepet töltenek be.

Prebiotikumok mindazok a természetes tápanyagok, amelyek jellemzően a probiotikumok kizárólagos tápanyagaiként szolgálnak, ennélfogva elősegítik azok elszaporodását, túlsúlyba kerülését.

A szimbiotikumok a pro- és prebiotikumok együttesét jelentik, vagyis a két előnyös tényező hatása összegződik, nem egyszer szinergistává válik.
 
A probiotikumok jellemzői

A probiotikumok szinte kivétel nélkül tejsavbaktériumok és bifidobaktériumok. Nem minden tejsavbaktérium-törzs probiotikus. A legismertebb probiotikus tejsavbaktérium-törzsek nagyrészt a Lactobacillus (Lb.)-, kisebb részben a Streptococcus (Sc.)-nemzetséghez tartoznak.
A probiotikus tejsavbaktériumok abban különböznek a közönséges tejsavbaktériumoktól, hogy egy részük (akár 80–85%-a is) túléli a gyomorban lévő sav, a vékonybélben pedig az epesavak és az emésztőenzimek pusztító hatását, és így élve jutnak el a vastagbélbe, ahol képesek szaporodni és megtapadni a bélfalon.
 
A prebiotikumok  jellemzői

A prebiotikumok, korábbi nevükön a bifidus-, vagy bifidogén-faktorok, 2–9 egyszerû cukorból felépülõ ún. oligoszacharidok. A szervezetben nem bomlanak le, emiatt érintetlenül (emésztetlenül) jutnak el a vastagbélbe- valójában diétás rostok. A diétás rost-funkció mellett igazi hasznuk az, hogy a probiotikumok kizárólagos táplálékai. A prebiotikumok természetes állapotban számos élelmiszerben megtalálhatóak. Nagyon gazdag diétás rostokban :a csicsóka- és a cikóriagyökér, de van a vöröshagymában, a fokhagymában a póréhagymában, az articsókában, zabpehelyben, búzában, banánban, tejben és az érett sajtokban.

Az emberi emésztőrendszer mikroflórája

Bélrendszerünkben több, mint 100 milliárd mikroorganizmus – baktérium, vírus és gomba - él, olyan összetételben, amely egyedül csak ránk jellemző. Ezeket a mikroorganizmusokat együttesen bélrendszeri mikrobiótának - a  mikrobióta sejtjeinek génállományát pedig mikrobiomnak nevezzük.
“Minden betegség a belekben kezdődik.” - vallotta Hippokratész, aki már időszámításunk előtt felismerte a bélrendszer betegségek kialakulásában játszott szerepét.Viszont csak a 21. században került sor arra, hogy a tudomány a baktériumok betegségeket okozó hatásán túl felfedezze a jótékony baktériumok hatásait egészségünk megőrzésében. 
 
Az egészséges bélflóra kialakulása

Születésünkkor a bélrendszerünk steril, benne baktérium nem található. Az optimális mikroorganizmus összetétel kialakulásának legfontosabb feltétele a normál szülés és az azt követő anyatejes táplálás. Császármetszés és/vagy korai mesterséges táplálás esetén a bélflóra késve alakul ki és alapját képezi az ún. „civilizációs betegségek” (allergia, diabétesz stb.) elterjedésének. A kisgyermekekben 3 éves korukra fejlődik ki a felnőttekre jellemző mikrobiom - összetételét befolyásolja a környezet, a gyógyszerek, - főként az antibiotikumok hatása - a  táplálkozás és az anyatej. Az egészséges bélflóra kedvező hatásai széleskörűek:  hatással van az emberi viselkedésre, és az agyi funkciókra, befolyást gyakorol az anyagcserénkre, a testsúlyunkra, a betegségre való hajlamunkra, az immunrendszerünkre, az étvágyunkra,  a hangulatunkra.
 
A táplálkozás szerepe a bélflóra alakulásában

Az étrendünk táplálékot jelent a mikrobiom számára is - ezért törvényszerű, hogy az egészségtelen táplálkozás megbonthatja a bélflóra egyensúlyi állapotát. Ha nem tápláljuk megfelelően a belek falát bélelő sejteket, és a bélrendszerben található “jó” baktériumokat, akkor nem tudják megvédeni a szervezetünket a külvilágból érkező káros anyagokkal szemben sem. A helyileg kialakuló gyulladás hasmenést, fájdalmat, fokozott gázképződést eredményez. Idővel a bélfal károsodik, áteresztővé válik, így olyan anyagok is átjutnak rajta és a keringésbe kerülnek, amelyek károsan befolyásolják egészségi állapotunkat. A feldolgozott - bioaktív hatóanyagokban szegény  élelmiszerek fogyasztása,  a túlzásba vitt antibiotikum használat, a rostszegény vagy egyoldalú táplálkozás, a stresszes életmód, negatívan befolyásolja a bélflóra összetételét. Felborítja az egyensúlyt, egyes baktériumfajok túlzott mértékben elszaporodnak, ami számos kedvezőtlen hatást indít el a szervezetünkben - ez betegségek kialakulásához vezet.
 
A bélflóra összetétele szerencsére befolyásolható

A bélflóra jó irányú módosításának lehetőségét  elsőként   Ilja MECSNYIKOV (1845–1916) vetette fel. Ő volt az, aki  a balkáni pásztorok hosszú átlagéletkorát összefüggésbe hozta az általuk nagy mennyiségben és rendszeresen fogyasztott joghurttal. Megállapította, hogy a joghurt tejsavbaktériumai ( ma már tudjuk, hogy ezek  probiotikumok)  gátolják a káros rothasztó, toxin-termelõ bélbaktériumok tevékenységét és ezzel hozzájárulnak egy egészségesebb életvitelhez, az élettartam meghosszabbításához.
 
A probiotikumok használatának élettani hatásai:

A probiotikumok alkalmazásának számos előnyös élettani hatása van:

 
Hogyan támogathatjuk a bélflóránk egyensúlyi állapotának fenntartását?

Mi magunk tehetünk a legtöbbet azért, hogy a bélflóránk egészséges maradjon:

Törekedjünk arra, hogy naponta legalább 40 gramm rostot fogyasszunk. Magas rosttartalmú zöldségek:  a vöröshagyma és a fokhagyma, melyek mindegyike sok inulint (prebiotikus rostot) tartalmaz.Együnk szezonalitásnak megfelelően annyi zöldséget és gyümölcsöt, amennyit csak tudunk.

A polifenolok amellett. hogy antioxidáns hatásúak, a mikrobák számára energiaforrásként is szolgálnak. Gazdag polifenol-források a különböző magvak, a bogyós gyümölcsök, az olívaolaj és a brokkoli, a zöld tea.

Étkezzünk rendszeresen - a kisétkezések alkalmával pedig kizárólag egészséges ételeket válasszunk.

Fogyasszunk natúr joghurtot, kefirt, nyers tejes sajtokat, savanyú káposztát.

Tartózkodjunk a mesterséges édesítőszerektől, az aszpartámtól, a szaharintól, mert ezek felborítják a mikrobák anyagcseréjét és csökkentik a bélflóra sokféleségét

 Ezek szintén károsak a mikrobák anyagcseréjére.

Az antibiotikumok ugyanis nem szelektálnak:  mind a jótékony, mind pedig a kártékony baktériumokat elpusztítják. Szedésük után hetekig tart a bélflóra helyreállítása.
 
Fogyasszon Ön is minél több probiotikumot - (t)egyen az egészségéért, és a jó közérzetéért!

Írta: Faar Ida