GMO – van okunk a félelemre?

Ízfaktor , 2024-02-06


Valamikor régen a kertjét művelő ember nem a vetőmagboltban vásárolta az ismeretlen helyről származó vetőmagokat, hanem ő maga „mentette át” évről-évre a következő vetésig. A legfinomabb sárga- és görögdinnyék, a legtöbbet termő paprika, paradicsom, - és még sorolhatnám hány zöldségféle - magvait vették meg, s őrizgette a következő év tavaszáig. Az időjárási viszonyok függvényében lehet, hogy a következő évi termés csak akkora volt, ami az adott családot elláta, de legalább biztosan tudták hogy az, amit megesznek nem természetellenes beavatkozások, kémiai-, genetikai- machinációk végterméke. 

 
A géntechnológia a sejtek belsejében változtatja meg a genetikai információt
A géntechnológia olyan molekuláris növénynemesítési módszer, ami által a növények kedvező tulajdonságokkal fognak rendelkezni, és olyan anyagokat termelnek, amelyek az adott fajban az evolúció során nem alakulhatott ki, vagy nem az ember által kívánt mennyiségben és minőségben.
 
A géntechnológiai beavatkozások célja eleinte az volt, hogy olyan növényfajokat hozzanak létre, amelyek képesek a kártevőknek, vírusoknak, gombáknak, baktériumoknak, rovaroknak növényvédő szerek nélkül is ellenállni. Később már arra törekedtek, hogy javítsák a növények a minőségét és a termési mennyiségét is. Napjainkban pedig azért zajlanak a kutatások, hogy a növények ne csak élelmiszerek legyenek, hanem ipari alapanyagként, speciális molekulánként is felhasználhatóak legyenek. Elérendő cél még a növényvédő szerek használatának visszaszorítása, mivel ezzel lenne megalapozható a környezetbarát mezőgazdasági termelés. 

 
A célok jók, mostmár az a kérdés, hogy az elérésük nem jár-e veszélyekkel?
A géntechnológia széleskörű bevezetése azonban nagy körültekintést igényel, hiszen ez idáig még nem teljesen ismertek a veszélyei. Az élelmezésre szánt növényeknél sem tudható, hogy hosszabb távon milyen hatással lennének a fogyasztókra. Az eljárások során olyan növény mutánsok alakulhatnak ki, amelyeknek az egészségre gyakorolt hatása ismeretlen, számos kutatás vizsgálja. 
 
Magyarországon szerencsére jelenleg nem engedélyezett a genetikailag módosított növények termesztése, nem folyik ilyen élelmiszerek előállítása sem, de nem zárható ki teljes biztonsággal, hogy génmódosított (GMO) alapanyagokból készült élelmiszerek lépik át a határt és kerülnek a tányérjainkra anélkül, hogy tudnánk róla. 
 
Tények a GMO-ról 
 
● A világ legnagyobb GMO - növényeket termesztő országai: az USA, Kanada, és Argentína. Az Észak-Amerikában termesztett növények – a kukorica, a szója, a repce, a cukorrépa – túlnyomó többsége géntechnológiával kezelt.
 
● Van egy olyan rovar-rezisztens kukorica fajta, amely magyar környezetben két-háromezerszer annyi toxint termel, mint amennyit az ugyanezen hatóanyagot tartalmazó hagyományos rovarirtó szer. A méreg egy része betakarítás után is megmarad a talajban - a pollenje pedig több mint 500 méteres távolság megtételére is képes, így a hagyományos kukoricatáblák egyedeit beporozva méregtermelő hibrideket hozhat létre. 
 
● A GMO-dohány olyan mérget kezdett el termelni, amire még a kutatók sem számítottak. 
 
● Egy méreganyag mennyisége az átalakított élesztőben is 40–200-szorosára nőtt. 
 
● A GMO-burgonyát tartalmazó táppal etetett patkányok gyomor- és bélfalának hámsejtjeiben felgyorsult a sejtosztódás, aminek az eredménye a vastagbélrák kialakulása lehet.
 
● Eddig már számos kutatást végeztek a GM növények fogyasztásának veszélyeivel kapcsolatban, és az eddig igazolt egyetlen káros humán vonatkozása az volt, hogy az arra érzékeny emberekben allergia alakulhat ki egyes GMO élelmiszerek miatt. Viszont annak megítéléséhez, hogy a hosszútávú fogyasztásának van-e más élettani hatása, több évtizedes epidemiológiai vizsgálatokra lenne szükség. A GMO élelmiszerekről nem állítható, hogy bizonyítottan veszélyesek, de nem is dönthető el a jelenlegi adatok alapján az, hogy nem rendelkeznek káros hatással.

 
A génmanipuláció olyan ismeretlen és felfedezésre váró része a tudománynak, ahol az elért eredmények bár figyelemreméltók, de egyúttal figyelmeztetőek is: olyan területek, ahol érhetnek bennünket kellemetlen meglepetések. 
 
A GMO-k Európában és hazánkban is jellemzően elutasítást váltanak ki a lakosságban, de a világ számos országában elterjedt a használatuk. A GMO-mentes mezőgazdaság fenntartása Magyarországon alaptörvénybe van foglalva, de a GMO-tartalmú élelmiszerek behozatala – sok európai uniós országhoz hasonlóan – engedélyezett.
 
Hogyan kerülheted el, hogy GMO-t tartalmazó élelmiszert fogyassz?
Ahogy fentebb már említettük: a kukorica, a szója, és a repce az a három növény, ami a leginkább gmo-val szennyezett a világon. Lehet, hogy most megkönnyebbülten legyintesz: te nem eszel ilyeneket! Tényleg nem?
 
Ezek a növények elképesztő mennyiségben vannak jelen a készételekben - az előre panírozott húsokban, a húsipari termékekben, a felvágottakban, csokoládékban, édesipari termékekben, levesporokban, kész termékekben, mesterséges élelmiszerekben. Ha te fogyasztasz ilyeneket, akkor jó eséllyel GMO-kat is eszel talán nap, mint nap. 
 
A GMO-s termékeket csak úgy tudod elkerülni, ha a lehető legkevesebb feldolgozáson átment élelmiszereket vásárolod meg. Persze ez sem véd meg teljesen tőlük, hiszen a húsok - az állatok takarmányozása révén szintén érintettek lehetnek. 

 Írta: Faar Ida

Vissza

 



 


RENDELD MEG  AZ EBÉDEDET ÉTLAPUNKRÓL

Válaszd ki 14 féle ételtípusunk közül a számodra legmegfelelőbbet. Kínálatunkban a legnépszerűbb
ételtípusok mellett igazi különlegességek is helyet kapnak.

ÉTLAP MEGTEKINTÉSE